Klímapszichológia - Bevezetés

A klímapszichológia az egyre súlyosabb klímaváltozással szembeni kollektív bénultság megértésének egy új módja. 

A klímakrízis nem egy megoldásra váró probléma. Ez egy kihívás, amit a fosszilis energiahordozók és fogyasztói életstílus által vezérelt gazdasági rendszer állít elénk. Legmélyebb szinten a pszichológiai/kulturális kihívás abban a hitben rejlik, hogy az ember, mint faj más és különleges az összes többi fajhoz képest, hogy a természet egy rendelkezésünkre álló erőforrás. 

Az érzések számítanak

A klímaváltozás és a környezeti pusztítás erős érzésekkel is fenyegetnek minket - veszteségek, gyász, bűntudat, szorongás, szégyen, reménytelenség. Ezeket nehéz elviselni és olyan védekezési mechanizmusokat és megküzdési stratégiákat mozgósíthatnak, amelyek aláássák a képességünket, hogy megbirkózzunk a problémával. A klímapszichológia arra törekszik, hogy megértse, hogyan érvényesül ez az egyéni életünkben és a kultúránkban. 

A klímapszichológia fókusza

A klímapszichológia arra törekszik, hogy mélyebben megértse a következőket:

• a védekezési mechanizmusok, mint például a tagadás és a racionalizálás, amelyeket arra használunk, hogy elkerüljük ezeket a nehéz érzéseket - és hogy ezek a védekezési mechanizmusok hogyan válhattak az emberi és nem-emberi világ kizsákmányolását fenntartó gyakorlat szerves részévé.
• a kulturális feltételezések és gyakorlatok (például a kiváltságok és előjogok, a materializmus és a konzumerizmus, a haladásba vetett hit), amelyek megakadályozzák a hatékony változást
• a konfliktusok, dilemmák és paradoxonok, amelyekkel egyének és csoportok szembesülnek, miközben változást próbálnak elérni a családjukban, barátaik, szomszédaik és munkatársaik között, illetve
• a pszichológiai erőforrások - reziliencia, bátorság, radikális remény, a képzelet új formái, - amelyek a változást támogatják. 

A pszichológia problémája

Mostanra már széles körben elfogadott, hogy a klímaváltozás kockázatával kapcsolatos tények és információk önmagukban nem mozdítják elő a változást. Egyre jobban elfogadott az is, hogy klímaváltozással kapcsolatos mozgalmat segítheti a mélyebb pszichológia nézőpontok felhasználása. Azonban az általánosan elfogadott pozitivista pszichológia gyakran része a problémának, különösen akkor, amikor az emberi lényt tárgyiasítja, és úgy tekint rá, mint akit mérni, irányítani kell, hogy integrálható legyen abba a profit-termelő gépezetbe, amely most a közös jövőnket fenyegeti.

Egy mélyebb pszichológia

Másfajta pszichológiára van szükségünk. A leggazdagabb pszichológia felismeréseinket az irodalomnak, filozófiának, világvallásoknak és pszichoterápiáknak köszönhetjük. Ezekből a forrásokból megpillanthatjuk az ember összetettségének és rejtélyének egy részét: a nyers szenvedélyeket, amelyek gyakran uralják gondolatainkat és viselkedésünket; a belső konfliktusokat és a versengő hangokat, amelyek a belső életünket jellemzik és színezik azt, ahogyan megéljük magunkat; az elnyomó rendszerek hatását arra, ahogy önmagunkról gondolkodunk, illetve arra, ahogy önmagunkkal kapcsolatban érzünk. 

Kulturális feltételezések

Ebből a perspektívából lehetővé válik, hogy meglássuk, hogy az önmagunkkal és a társadalommal kapcsolatos mélyen gyökerező előfeltételezéseink hogyan határozzák meg a kísérleteinket, hogy a súlyosbodó klímaváltozás miatti érzéseinktől megvédjük magunkat. Például nyugati fogyasztókként a feljogosítottság erős érzése segíthet abban, hogy lerázzuk magunkról a bűntudatot és szégyent, vagy a haladásba vetett hitünk kezelhetővé teszi a szorongást és önelégültséget eredményezhet. Átalában úgy érezzük, hogy szétszakadunk a valósággal való szembenézés és az elkerülés különböző impulzusai között: a bűntudat és a cinizmus között; aközött, hogy mi kényelmes számunkra és mi az, ami a közös jó érdekében szükséges. 

Pszicho-szociális perspektíva

A klímapszichológia számos olyan forrásból merít, amelyet a pszichológia fő iránya nem vett figyelembe, mint például a pszichoanalízis, a jungi pszichológia, az ökopszichológia, a káosz-elmélet, a kontinentális filozófia, az ökolingvisztika és a társadalomelmélet. Egy olyan pszicho-szociális nézőpontot szeretne kínálni, amely megvilágíthatja a személyes és a politikai közötti komplex kétirányú interakciót. Ezzel a megértéssel arra törekszik, hogy 

• előmozdítsa a kreatív módszereket a nyilvánosság bevonásához klímaváltozással kapcsolatos munkába,
• hozzájáruljon a változáshoz személyes, közösségi, kulturális és politikai szinten egyaránt,
• támogassa az aktivistákat, tudósokat és döntéshozókat, akik változást próbálnak elérni, valamint
• pszichológia rezilienciát építsen a klímaváltozás már megtapasztalható romboló hatásaival szemben.